Bekecs.hu

Az allergiás megbetegedések közül az allergiás nátha vagy a szénanátha emelkedik ki, melynek legfőbb kiváltója a PARLAGFŰ (Ambrosia Elatior L.), népies nevén vadkender. E növény pollenjeit a légáramlás a település egész területén szétszórja. Egyetlen parlagfű 8 milliárd virágporszemet is képes termelni. A nyálkahártya tünetek a parlagfű virágzási időszakában jelentkeznek a betegeknél, melynek két fő klinikai megjelenési formája a szénanátha és az asztma bronchiale.
A parlagfű elterjedési helye elsősorban a legmostohább körülmények között lévő talajokon, a beépítetlen, de elhanyagolt építési területeken, a gondozatlan parkokban és egyéb gyepes területeken, a közmű és utak mentén, a külterületek (a volt zártkerteket is beleértve) parlagon hagyott részein és az elhanyagolt, nem művelt mezőgazdasági területeken. A parlagfű nagymértékű felszaporodásának a közegészségügyi és gazdasági károsító hatása számottevő. Az utóbbi években a belterületeken az önkormányzatok és a lakosság jelentős erőfeszítéseket tettek a parlagfű visszaszorítására.
A sikeres védekezés feltétele a csírázás időszakának kezdetén elkezdett folyamatos monitorozás, mely belterületen az önkormányzatok feladata. A védekezés további alapvető feltétele az ismeretterjesztés.

VÉDEKEZÉSI MÓDSZEREK:

Nem mezőgazdasági területeken a technológiák sokasága áll rendelkezésre a parlagfű kiirtására. Mindegyiküknél alapelv, hogy a virágzás előtt kell alkalmazni azokat. Helytelen a már virágzó növények kézi gyomlálása, vagy kaszálása, mert a nagy tömegű virágporral való érintkezés allergiát válthat ki. A kézi gyomlálás előnye, hogy teljes mértékben letávolítja a növényt. Hátránya, hogy igen munkaigényes (kicsi a területteljesítmény), a munkát végző személy ki van téve a kontakt bőrgyulladás veszélyének, továbbá a módszer talajbolygatással jár, így további magvak csirázását serkenti.
Hasonlók mondhatók el a kapálásos eltávolításról is, amelynek előnye, hogy nem kell közvetlenül érintkezni a növénnyel, és nagyobb területen is alkalmazható. A kaszálás nagyon hatékony megelőző módszer. Amennyiben a földhasználó a mechanikai védekezést választja, úgy az első kaszálást a virágbimbók megjelenése előtt l-2 héttel kell elvégezni. A parlagfű már kialakult állományaiban ugyanakkor az egyszeri kezelés már nem okozza a növény pusztulását, mert az alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyeiből kihajt. Biztos eredményt csak az évi háromszori, 2 cm magasságban elvégzett kaszálás hoz. A generatív fejlődési szakaszába induló növény a kaszálás okozta stresszhatást nehezen viseli el. A gyeptelepítés az egyik leghatásosabb védekezés. A gyep megerősítését kaszálással vagy szelektív gyomirtással gyorsíthatjuk meg. A fertőzött területek túlnyomó részén a parlagfű gazdaságos irtása mechanikai és kémiai védekezés együttes alkalmazásával, gyomirtó szerek felhasználásával oldható meg legkönnyebben. A megfelelő vegyszer kiválasztásához szakember segítsége szükséges.
A parlagfű elleni védekezésen túl fontos, hogy a többi allergén ellen is védekezzünk, mivel ezek a növények együttesen fejtik ki irritáló hatásukat. A gyomfajok felismerése nehéz, de mivel legalább 70 %-uk allergén, a legjobb védekezés, ha a gyomos területeket mindenhol felszámoljuk.
Ezúton kérjük településünk lakosságát, hogy mindannyiunk egészségének védelme érdekében, aktív közreműködésével állítsa meg a parlagfű terjedését.

Tájékoztatjuk a Tisztelt Ingatlantulajdonosokat, hogy a 2008. évi XLVI. hatályba lépésével új szabályozás lépett életbe a parlagfű visszaszorítása érdekében.
A jogszabály értelmében (17.§ (4.) bek.) a földhasználó köteles az adott év június 30-ig napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását  megakadályozni, és azt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
Belterületen a jogszabályi rendelkezés alapján a jegyző június 30-át követően a parlagfű virágbimbó kialakulásától függetlenül köteles hatósági eljárást kezdeni azon földhasználókkal szemben, akik elmulasztották a parlagfű elleni védekezési kötelezettségüket teljesíteni. Mulasztás állapítható meg, ha a területen június 30-át követően nem észlelhető olyan emberi beavatkozás, mely a parlagfű fejlődésében kizárja a virágbimbó kialakulását. A jogszabály érdemi védekezési kötelezettséget ír elő a földhasználó terhére. A parlagfű biológiájából, illetve közegészségügyi veszélyéből adódik, hogy a tényleges virágbimbó kialakulását nem lehet megvárni a védekezés elkezdésével, mert akkor már megtörténik a pollenszóródás is, így az egészség károsítása is.
Parlagfű fertőzés estén – szemben más allergén gyom fertőzéssel –a 2008. évi XLVI.  50.§. (1.) bekezdése szerint –  a jegyzőnek a rendelkezésre álló bizonyítékok és a körzeti földhivataltól kapott adatok alapján újabb hatósági cselekmény lefolytatása,  külön védekezésre kötelező határozat meghozatala nélkül el kell rendelnie a közérdekű védekezést. A közérdekű védekezés költségét a mulasztás elkövetőjének (földhasználónak) kell megtérítenie. A parlagfűvel szennyezett ingatlanok tulajdonosaival szemben a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szabhat ki növényvédelmi bírságot.
Belterületen nem csak a parlagfű jelenléte okoz gondot, hanem az egyéb, emberi egészségre veszélyes gyomnövények jelenléte is.
Ez esetben a jegyző védekezésre kötelező határozatot hoz, a kötelezettség teljesítésére határidőt jelöl meg. Ha ezen kötelezettségének az ügyfél nem tesz eleget, úgy közérdekű védekezést rendel el és eljárási bírságot szab ki, vagy esetlegesen szabálysértési feljelentést tesz.